Az édesanyánk nekünk a bátyámmal mindennél én mindenkinél többet jelent. Sajnos elég foghíjas a család, mert az édesapám még pici gyerekként elhagyott bennünket, és nem is igazán vett részt sosem a nevelésünkben, szinte nem is igazán ismerjük őt, csakúgy, mint ahogyan a családját sem. Sem a nagymamám, sem a nagypapám, de még csak a testvérei sem találkoztak velünk sosem, pontosabban ha találkoztak is, én még nagyon kicsi voltam és nem is emlékszem rájuk.
Éppen ezért nálunk mindent anyukám töltött be. Barkácsoltunk is együtt, de emlékszem, hogy hónapokig bújt videókat, hogy a bátyámmal szerelni tudjon, és ismerősöket kért meg, hogy ha lehet is valamennyire, akkor közös programokkal segítsenek betölteni az űrt, amit az egész családi helyzet okozott az életünkben. Nem tudom azt mondani, hogy nekem nem hiányzik, hogy legyen egy édesapám, aki mellettem áll, aki kényeztet és imád, hiszen a lányos apukák mindig elfogultak, de az édesanyám bizony erőn felül is mindent megtett azért, hogy a legkevesebb esetben érezzük az apukám hiányát.
Ezért is arra gondoltunk, hogy a kerek negyvenedik szülinapjára valami gyönyörű, de nagyon figyelmes és emlékezetes dolgot szeretnénk vásárolni, és mivel mindig is imádta a levendulát, az illatát a színét, és hiányzik egy kiegészítő már évek óta a falról, így arra gondoltunk, hogy a tökéletes választás egy Levendula vászonkép lesz. Meg is rendeltük a szalaibalazs.hu oldalról, és nem kellett csalódnunk, mert a kép gyönyörű. Már alig várom, hogy az édesanyám kibontsa és felkerüljön a falra a méltó helyére. Remélem nagyon fog neki tetszeni, mert nagyon szeretjük, és szeretnénk neki valami igazán különlegeset adni, amiből érzi, hogy bizony számunkra mindenképpen különleges ő maga is.